10 éves korom óta Győrben élek. Annak idején a továbbtanulás nekem is nagy dilemmát okozott. Mi az, ami egy egész életet tartalmassá tud tenni, és emellett meg lehet belőle élni? Nehéz ezt abban a korban eldönteni. Szüleim talán láttak bennem valamit, és támogattak, hogy a művészet felé terelődjön a figyelmem. Úgy alakult, hogy 3 évig a Győri Színházban voltam jelmez- és ruhakészítő tanulósegéd. Színdarabok, jelmezek, művészek, na ez a különös világ, ami megnyílt előttem, eldöntötte a további sorsomat. Ez a miliő, ami ha olyan embert érint meg, aki kicsit is fogékony, nincs menekvés, rabjává válik. A jelmezek világa a szenvedélyemmé vált, a munka néha nagyon fárasztó de lelket gyönyörködtet. Különleges emberekkel, rendezőkkel, tervezőkkel, művészekkel találkoztam, akiktől sokat tanultam, nyitottabbá vált előttem az a világ, ami sokszor visszavitt olyan időkbe, amit csak könyvekből, filmekből láthatunk. És ennek én is részese lehetek, mert a korhű ruhák segítenek, hogy szárnyalhasson a képzelet. Annyira megszerettem ezeket a jelmezeket, hogy indíttatást éreztem arra, hogy saját magamnak is tervezzek és készítsek ruhákat. Versenyeken indultam, kiállításokat nyitottam. A siker, a munka öröme arra sarkalt, hogy folytassam, merjek még nagyobbat álmodni, így arra gondoltam, hogy nyitok egy jelmezkölcsönzőt. Mivel manapság nagy divattá vált a múlt idézés, egyre több rendezvény, különböző bálok, szilveszteri bulik, szalagavatók jelmezben történnek, így színesebbé téve az aktuális programot.
Hamarosan kinőttem az üzletet, és éreztem, hogy kellene valami váltás, új lendület, ezért a jelenlegi társaimmal, egy fiatal házaspárral közösen folytatva a fenti tevékenységet, alapítottunk egy új céget, a TREFF Jelmez Kft-t. Erre azért volt szükség, mert a művészeten kívül elengedhetetlenül szükséges az üzleti érzék, a fiatalos ötletek, a fáradhatatlan dinamika és a technika, hiszen ezek nélkül ma nincs üzlet. Reményeim szerint társaimmal olyan céget működtetünk, hogy hozzánk betérve mindenki megelégedve távozik.